Szükséges-e a kutyák pároztatása?

Nagyon sokan teszik fel ezt a kérdést! A szóbeszéddel ellentétben, hogy életében legalább csak egyszer, véleményem szerint ennek semmi értelme. Írásom elolvasása után e tévhitről biztos mást is meg tudok győzni. Azon leszek, hogy mind a két lehetséges változatott tényszerűen feltárjam. Ha, csak pár kutyával jut kevesebb a menhelyekre, akkor már megérte evvel a témával foglalkozni.

Mikor történjen a kutyák párzása?

Ha a kan nem hajlandó fedezni annak több oka (betegség, fáradtság, öregség, hátulsó végtagok rendellenességei, nem alkalmas időpont, szakszerűtlen tartás és táplálás, herebetegségek, stb.) lehet. Előfordul, hogy a kan nem "ugrik" az ivarzó szukára, ilyenkor nem a kanban kell mindenáron keresnünk a hibát, a szuka is oka lehet ennek.
Amennyiben nem hajlandó párzani, félrehúzódik, vagy védekező állásba helyezkedik, elmarja magától a közeledő kant, ennek az alábbi okai lehetnek:
A kutyánál is létezik a "szerelem első látásra", valamint "ellenszenv". Időnként a szuka elmarja a neki szánt kant, egy másik odakeveredett egyeddel minden további nélkül párzik. Mivel az eb elsősorban szaglására támaszkodik, bizonyosra vehető, hogy a partner "szagának" is szerepe lehet a barátságos vagy barátságtalan megnyilvánulásoknál. Ad abszurdum elképzelhető, hogy némelyik szuka nem szenvedheti az éppen neki szánt kan szagát.
A nem párzókész szukák másik csoportjába azok az egyedek tartoznak, melyek rendkívül szigorú nevelésben részesülnek. Náluk az alárendeltség legyőzi a nemi ösztönt. Ilyen esetben célszerű, ha a gazda nyugtatja és szorosan tartja a szukát a párzás alatt.
A helytelenül szocializált kan sokáig - néha egész életére - ügyetlen, félszeg marad, már ami a párzást illeti. Fedezéskor nem a "megfelelő helyzetben" kísérletezik, hanem oldalról, vagy szemből.
A legkülönbözőbb tényezők okozhatják a párzás képtelenségét, illetőleg az attól való idegenkedést: A kannal veleszületett rendellenesség, például fejletlen herék (kevés hormontermeléshez, illetőleg lanyha nemi érdeklődéshez vezethet); bizonyos agyi károsodások is okozhatnak csökkent nemi érdeklődést.
A kan akármikor kész párzásra, miután az ondósejtek egész éven át folyamatosan képződnek és érlelődnek a heréiben. A féloldali rejtettheréjű kan nemzőképes ugyan, tenyésztésre azonban ne vegyük igénybe, mert az abnormitás öröklődik. A hasüregben elakadt here - a kutya előrehaladottabb korában - daganatszerűen elfajulhat, ennek következtében műtéti beavatkozás válhat szükségessé.
Sokan úgy gondolják, ha a kanjuk sohasem fedez, akkor beteg lesz, mivel az ondópangás idegrendszeri bántalmakat okozhat. Ez közel sem igaz! Nincs olyan betegség, mely a párzás elmaradásából származik! Az sem helyes, ha más fajtájú - netán keverék - szukával fedeztetjük a kant, azzal érvelve, hogy "örömet szerezzünk" neki. Arról már nem is beszélve, hogy az ilyen jellegű pároztatások kiiktatásával nem növeljük a keverék ebek számát.
A fiatal kan nemi ösztönei más kutyára (kanra és szukára egyaránt) vagy tárgyakra (kispárna, futball labda, stb.) való felugrálásában, az ember lábának a mellső végtagjaikkal való átkulcsolásban, és az ezzel kapcsolatos dörzsölő mozgás végzésében nyilvánulhat meg. Hosszabb sétákkal elvonhatjuk a kutya figyelmét erről a tevékenységről.
Gyakran a rangsorban az alacsonyabb fokon való elhelyezkedés késlelteti, sőt meg is akadályozhatja a nemi érést, és a szexualitás teljes gátlásához vezethet. A rangban magasabban álló szuka nem mindig hajlandó párzani a nálánál alacsonyabban elhelyezkedő kannal. Amikor az ilyen kan túlságosan magabiztos szukával együtt nő fel, s szinte semmi kapcsolatra nincs lehetősége társaival, még 2 éves korában is éretlenül viselkedik, sőt vizelésnél leguggol, s ha összekerül egy ivarzó szukával, egyszerűen nem tudja, mit kell tenni. A rangban magasabban álló szuka próbálkozik, ráugrik a kanra, s mindent megtesz, hogy a másik teljesítse a "feladatát".
A táplálkozás kihat a párzási kedvre, a spermamennyiségre, valamint az ondósejtek életképességére. A túlságosan szűk és a kiadós táplálás egyaránt csökkenti a kan párzási kedvét. A szükséges vitaminok, és ásványi anyagok hiánya is gátolhatja a herék egészséges működését. Különösen az A-vitamin hiánya okozhat gondot, mivel az ondóban megjelenhetnek a torz spermiumok.
Gyakorlati tapasztalat, hogy a kant 20-24 hónapos koráig, a szukát 18 hónapos korának betöltése előtt ne fedeztetessük. A szuka első ivarzása 7-9 hónapos korban történik, hat hónappal későbbi második ivarzás idején 14-16 hónapos korában még túl fiatal, viszont a harmadik tüzeléskor 20-22 hónapos korában már idősebb, mint az ajánlatos 18 hónapos fedeztetési kor.

Mikor alkalmas a szuka a párzásra?

Az optimális fedeztetési nap legtökéletesebb, de igen drága módja a hormon profil készítése, ami a tüzelés alatt rendszeres vérvételt és a vér hormon szintjének mérését jelenti. A másik pontos módja, ami szintén állatorvos közreműködését igényli, a hüvelytükrözés és a hüvelykenet mikroszkópos vizsgálata. Az állatorvos segítségét általában a nem típusos tüzelések alkalmával kell kérni. A típusos tüzelés jól látható külső tüneteket mutat: a péra jelentősen megduzzad és kisebb-nagyobb mennyiségű vér ürül. Általában arról lehet a legkönnyebben észrevenni, hogy a szuka gyakran nyalogatja magát. Az első vérzés észlelésétől számítva kb. a 9-14 nap közé tehető az optimális foganási idő, ekkorra már csökken a péra duzzanata, az élénk vérzés helyett is inkább egy hígabb, (húslé) szerű váladék távozik és megjelenik a (tűrési reflex), ami az jelenti, hogy a szuka már elfogadja a kan közeledését. A tüzelés kezdeti szakaszában amennyiben a péra környékét megérintjük, a szuka védekezni fog, maga alá csapja a farkát, leül, esetleg odakap. Amikor megjelenik a (tűrési reflex), ugyanerre az érintésre a szuka szinte felkínálja magát: félre csapja a farkát, megemeli a farát, azaz elfogadja a kan közeledését. Ez a legbiztosabb jele a sikeres fedeztetésnek. Érdemes egy tüzelési naplót vezetni, amiben feltüntetjük minden egyes tüzelés adatait, mikor tapasztaltuk az első vérzést, mikor jelent meg és mikor szűnt meg a tűrési reflex. Ez sokat segíthet az optimális fedeztetési napok kiszámításához.

Kell-e, illetve milyen injekció kell a pároztatás előtt, alatt szukák, kanok esetében, milyen vizsgálatok szükségesek?

Pároztatni csak teljesen egészséges, a szükséges védőoltásokkal rendelkező, külső-belső parazita mentes kutyákat szabad és érdemes. A védőoltásokat már tüzelés előtt adassuk be, valamint a féreghajtást és a külső parazitamentesítést is ekkor célszerű megejteni. A tüzelő szukát érdemes megvizsgáltatni állatorvossal, mert egy esetleges, a gazdi számára rejtve maradó, hüvely, vagy alsóhúgyúti fertőzés, a megnyílt nyakcsatorna miatt komoly méhgyulladáshoz vezethet. A rendszeresen fedező kanokat is érdemes időszakonként (pl. félévente) megvizsgáltatni. Mindkét esetben, ha gyanús a hüvely, vagy a fityma váladék, kérjünk baktériumtenyésztést, ezzel komoly, gyakran teljes meddőséghez vezető problémákat tudunk megelőzni.

Vemhesség ideje, kiszámítása, szülés.

A vemhesség időtartama általában 63 nap az első fedeztetéstől számítva, de 59-67 napig is terjedhet. Általában a nagyobb számú almok hamarabb, míg a kisszámúak később születnek. Ellés előtt 1-2 nappal az addig felhúzott has megereszkedik (körte alak), sok esetben már az utolsó héten sűrű átlátszó nyálka folyik a pérából (a megnyíló nyakcsatornára utal), csökken az étvágy, sőt az utolsó napon már nem is eszik a szuka. Viselkedése izgatottá válik, liheg, keresi a helyét, ez az ellés bevezető szakasza, ami akár 1-2 napig is eltarthat, főleg először ellő szukánál. Természetesen ezeknek a jeleknek nem feltétlenül kell egyszerre jelen lenniük minden ellő szukánál, sőt el is maradhatnak. Ami viszont a közelgő ellés biztos jele, a testhőmérséklet kb. 1 C fokkal lecsökken, ezért a legjobb előjelzés az ellés körüli szuka rendszeres hőmérőzése, amikor a végbélben mért hőmérséklet 38,5 C-ról 37,5 –re megy le az ellés rövidesen be fog következni. Az ellés az esetek 90%-ban külső segítség nélkül is normálisan lezajlik, a szuka ösztönösen tudja, hogy mit kell tennie. Ennek ellenére célszerű végig figyelemmel kísérni, mert ha probléma van, fontos, hogy időben be tudjunk avatkozni. A kölykök általában 5 perc és fél órás időközökkel születnek, általában burokban jönnek világra, de gyakran még a hüvelyen belül kiszakadhat a burok, ilyenkor történhet elakadás és fontossá válhat a gazdi jelenléte, hogy gyors beavatkozással megmentse a kiskutya életét. Segítségnyújtás előtt tájékozódjunk, hogy fejjel, vagy farral előre helyezkedik el a magzat a szülőútban. Fontos, hogy a magzat 3 testrészét fogjuk meg, orrfekvés esetén a fej és a két elülsőláb, farfekvésnél a farok és a két hátulsóláb legyen a kezünkben. Amikor nyom a szuka akkor húzzuk a magzatot közepes erővel (nagy erővel sérülést okozunk, enyhe erővel meg nem segítünk eleget) a gerinc vonalához képest 45 fokos szögben. Az a jó, ha maximum 3 nyomásra ki tudjuk húzni a magzatot. A magzat légútjait tegyük szabaddá (orrát-száját töröljük ki), töröljük szárazra, a köldök csonkot kb. 5 cm re a magzat hasfalától csípjük el körömmel, nem szükséges elkötni, fertőtleníteni, a szuka úgy is nyalogatni fogja. Az életképes kölyök nyöszörög és keresi az emlőt, ha nem mutatja ezeket a jeleket, még kb. 1-2 percig próbálkozhatunk az (újjáélesztéssel): mutató és hüvelykujjainkkal 3 másodpercenként nyomjuk össze a mellkast, farkánál fogva óvatosan lengessük meg vagy eresszünk hideg vizet a tarkójára, ha ezekre sem mutat életjelet, valószínű túl sokat volt a szülőútban és megfulladt. Az ellés befejeztével érdemes megvizsgáltatni állatorvossal a szukát, hogy nem maradt-e benne magzat, burok vagy lepény, rendben van-e a tejtermelés. Vitatéma, hogy engedjük-e hogy a szuka elfogyassza a magzati tartozékokat (burok, lepény) a véleményünk az, hogy igen (a farkasoknál is ez történik), maximum hígabb, szurokszerű bélsarat ürít a szuka az első két napban egyéb káros hatása nincs, ugyanakkor a placenták hormon tartalma segíti az ellés normális lezajlását.

Természetes szülés, császárszülés, előnye hátránya orvosi, ill. biológiai szempontból.

Minden sebészeti beavatkozás hegszövet képződésével jár, így a császármetszés is. A hegszövet az adott szerv további működését jelentősen befolyásolhatja így a méh esetében is a további foganó képességet csökkentheti. Ezért véleményem szerint csak indokolt esetben kell a szukát császározni, amikor a természetes ellés lehetősége kizárt.

Általános orvosi vélemény szerint egy szuka életében hány vemhesség az elfogadott, lehet-e ezt kategorizálni?

A szuka egészségi állapotától függ. A maximum két naptári évben három ellés , azaz minden negyedik tüzelést ki kell hagyni. Ezt a sémát csak nagyon jó egészségi állapotban lévő szukánál kiváló étrend és étrend kiegészítés mellett (csont és porcvédő táplálék kiegészítők Seatone , csontpor) érdemes követni. Inkább ajánlott az évente egyszeri elletés. Hat éves kor fölött már nem érdemes befedeztetni a szukát, túl nagy az egészségügyi kockázat. Tehát a válasz 4-12.

A kan kutya esetében káros-e a heti, havi többszöri pároztatás, mi az ideális kor, milyen hátránya van annak, ha egy kan kutyával abszolút nem pároztatunk?

A fiatal kan kutya egészségére nézve nem káros a gyakori fedeztetés, csak arra kell vigyázni, hogy két fedezés között elegendő idő (kb. 48 óra) legyen a sperma sejtek újratermelődésére, ellenkező esetben csökken az alomszám, vagy sikertelen lesz a fedezés. Idősebb (5-6 év fölött) kanoknál már egyedi elbírálás alapján, az állatorvos véleményét kikérve fedeztessünk, az esetleges szív és ízületi panaszok figyelembe vételével. Semmilyen egészségi károsodás nem éri a kan kutyát, akkor sem ha egész életében egyszer sem fedez, sőt ha egyszer is (belekóstol a fedezés ízébe) utána sokkal nehezebb lesz kordában tartani, ha tüzelő szukát érez (megszökik, verekszik stb.)

Szuka esetében, ha soha nem szül, káros-e az egészségére?

A rendszeresen ellő szukákhoz képest valamelyest megnő a gennyes méhgyulladás veszélye a soha nem ellett szukák esetében, de ez nem jelenti azt, hogy mindegyik megbetegszik. Ezen az egyszeri ellés nem változtat, tévhit az, hogy legalább egyszer elletni kell a szukát, (mert ha nem megbolondul, vagy gennyes méhgyulladást kap.) A tenyésztésre nem szánt szukát ideális még az első tüzelés előtt ivartalanítani, így csökkentjük a műtét következtében esetlegesen kialakuló vizelettartási zavar és elhízás veszélyét, ugyanakkor minimalizáljuk az esetlegesen kialakuló gennyes méhgyulladás és emlődaganat kockázatát.

Kasza József